Szülőnek, tanárnak és gyermeknek egyaránt közös érdeke, hogy a vakációról visszatérve ne kelljen hónapokat szentelni az előző tanévben tanultak ismétlésének. Hagyjuk a gyermeket pihenni, vagy következetesen ragaszkodjunk a gyakorláshoz? Hogyan hozzuk ki a legtöbbet a nyári szünetből? Íme néhány ötlet a szünidő emlékezetessé tételére.
A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gyermekek sokkal kevesebbet felejtenek a szünidő alatt, mint azt gondolnánk. Tanuláspszichológiai tény ugyanis, hogy a szünetnek hatalmas szerepe van az információ feldolgozásában és beépítésében. Számolnunk kell emellett az egész éves terheléssel és az ezzel járó szellemi és fizikai fáradtsággal. A beiktatott pihenés után a teljesítmény javul, a válaszhajlandóság megnő – erre szolgálnak a tanórák közti szünetek, a tanévben gondolkozva pedig a hosszú és rövid vakációk.
Az a gyermek, akivel a szünet alatt is folyamatosan feladatokat csináltatnak, talán jobban teljesít az új tanév első napjain – utána azonban hamar kimerül. A kipihent, sok új élménnyel gazdagodva visszatért tanulók viszont könnyebben figyelnek és jobban fel tudják idézni a korábban tanultakat.
Nagyon fontos tehát, hogy a nyári szünetben a főszerepet a pihenés kapja.
Van különbség azonban a punnyadás és az aktív kikapcsolódás között. Bár néha az előbbinek is hagyhatunk teret, az utóbbi az, ami valóban pihentető hatással van az emberi szervezetre. Az egymás után elfolyó, semmittevéssel töltött napok hosszú távon csak feszültté, nyugtalanná, nyűgössé teszik a gyerekeket.
Ezzel szemben az akár közösen, családdal, akár más gyerekekkel vagy táborokban szervezett programok és kirándulások maradandó, értékes élménnyé válnak. Emellett akár szervezünk programot gyermekünknek, akár nem, a napi rutin kialakítása és betartása minden esetben nagyon fontos. Nem katonás beosztásról van itt szó, hanem olyanfajta állandóságról, ami szabadidő esetén is rendszert visz a gyerekek életébe.
Az aktív pihenés ezen kívül magában foglalja a lehetőséget egy másfajta tanulásra is. A gyerekek megtanulhatják, hogyan használják a fantáziájukat és kreativitásukat, hogyan foglalják el magukat, mozoghatnak és játszhatnak társaikkal, közben a saját határaikat is felderítve. Minden gyermek személyisége más és más, más arányban igénylik az aktív és passzív pihenést, másfajta tevékenységek kötik le őket.
Sosem szabad saját elképzeléseinkkel üldöznünk őket!
Ma már rendkívül sokféle tábor létezik, ottalvós és napközis egyaránt, ahol mindenki megtalálhatja a kedvére való programokat. Ha pedig nem szeretnénk táborba küldeni őket, számtalan foglalkoztatófüzet, kreatív ötlet áll rendelkezésünkre akár az interneten is. Persze nem minden szülő ér rá arra, hogy saját maga foglalkoztassa gyermekét otthon, de jó megoldás lehet, ha rokonokkal, barátokkal összefogva együtt vigyázunk több, egymáshoz közeli korú gyermekre, hiszen így a táborokhoz hasonlóan közösségben lehetnek.
Nézzünk még meg néhány területet, amivel sok esetben muszáj, de egyébként akár érdemes is kivételt tennünk. Az egyik ilyen egy valódi „mumus”, a nyárra feladott kötelező olvasmány. Hosszas vitákat lehetne folytatni arról, hogy ezek valójában nem épp azt a hatást érik-e el, hogy a gyermek megutálja, vagy jobb esetben is nyűgnek tekinti az olvasást.
A feladat mindenesetre a legtöbbször adott – kérdés, hogy mit hozunk ki belőle. A legfontosabb, hogy ne a dolog kötelező-jellegét hangsúlyozzuk, mert ez szüli a legnagyobb ellenállást. Érdemes akár hamarabb, a késő tavaszi hónapokban előre elkezdeni ezeket a műveket a gyerekekkel együtt, rövid részeket valamilyen rendszerességgel felolvasni vagy együtt olvasni. Attól még, hogy ezeket a helyzeteket sokszor a kényszer szüli, mind a felolvasás-, mind az olvasásélmény óriási lehetőséget rejt magában.
A tévénézéssel vagy a gépezéssel szemben ezek a belső képalkotást ösztönzik. Olyan folyamat ez, mely az élmények feldolgozásában és a kreativitás növelésében egyaránt nagy szerepet játszik. Mindenképpen érdemes tehát szorgalmazni az olvasást, mint közösen eltöltött minőségi időt. Így a nyűgből kedves emlékké, élménnyé válik, így pedig később is olyan szokás lehet belőle, amelyhez a gyermek magától is szívesen tér vissza.
Hajlandóság szempontjából mindenképpen könnyebb dolgunk van az idegen nyelvekkel. Angolt ma már szinte minden gyermek tanul, de nemcsak az iskolában, filmekben és játékokban is gyakran találkoznak vele. Éppen ezért a motivációjuk is nagyobb lehet a gyakorlásra. Remek nyelvi táborok közül válogathatunk, de ugyanúgy vannak otthoni alternatívák is. Nyelvtanuló játékok, idegen nyelvű mesék és zenék mind megtalálhatók az interneten.
Ha pedig esetleg mi magunk is beszélünk az adott nyelven, rövid párbeszédeket is folytathatunk. Naponta vagy hetente csupán néhány perces játékos gyakorlással szinten tartható, sőt fejleszthető a nyelvtudás. Ráadásul a nyelvérzékkel együtt ezek a feladatok a beszédkészséget, kreativitást és gondolkodást egyaránt fejlesztik.
Összességében tehát a kulcsszavak a következők a nyári szünetben: (aktív) pihenés és minőségi együtt töltött idő. Bár ezek minden családban eltérő módon kivitelezhetőek, kellő elszántsággal mindenben találhatunk lehetőséget.
A gyerekek szeptemberi teljesítménye miatt pedig ne aggódjunk!
Legyen akármilyen tartalmas a nyár, augusztus végére a legtöbben már várják az iskolát. Ha pedig kipihenten és élményekkel feltöltődve érkeznek vissza, egy-kettőre visszatérnek majd a tavaly tanultak.
Kuluncsics Réka
ZEKI Oktatási Központ
